TANKÖNYVTAN

 

ELSŐ ÓRA, NYELVTAN

A bevezetőben azt ígértem, hogy most tisztázom, mit értek műhiba alatt a tankönyvekben. Persze több fajtája van, de így elsőnek jöjjön a kedvencem, amit már sokaknak elmeséltem, még a FB-on is.

Általános iskola IV. osztályos nyelvtan tankönyv 31. o. (vagy munkafüzet, nem emlékszem), a földrajzi nevek helyesírása.

Feladat:

„Kisbetű vagy nagybetű hiányzik a szavak elejéről a szövegben? Pótold!

A ­_unántúl földjét _olyók ölelik körül: a ­_una, a _ráva, és a _ába. A _unántúli _rszágrész legnagyobb _íksága a _isalföld. A _íkságot a _ába folyó osztja kétfelé, _izeit összegyűjti és a _unába vezeti. Termékeny _öld ez itt. A _isalföld _özéppontja _őr városa. Három _olyó, a _ába, az _ábca és a _osoni-_una összefolyásánál alakult ki, ezért hívják _őrt a _olyók  _árosának.”

A korosztály 9-10 éves, akiknek nagy része nem a Kisalföld és kisegyüttese környékén lakik, és a Walt Diesney és egyéb filmekben sem hallott a magyar földrajzról, mi több, családi körben se gyakran kerülnek szóba ezek a fontos nemzeti kincsek. Természetismeret tantárgyuk van, ami nagyrészt lefedi a környezetismeretet, de kifejezetten földrajz még (hál’istennek) nincs. Honnan a pici ujjából szopja ki, mi az az _ábca? Még szerencse, hogy a _aros nem volt a feladatban, mert boldogan beírnák az Sz-t az elejére, mivel annak legalább van értelme. (Megfejtés?)

Ez a feladat – és másik ezer – azt az általános műveltséget feltételezi, amit ez a korosztály még csak most fog megszerezni, ha nem veszik el a kedvét az egész iskolától azzal, hogy bedöngölik a betonba: „ezt se tudod?!” alapon. Ez a szakmai műhiba.

Én amúgy élvezem a tankönyvet, legalábbis jó részét, mutatok is egyet, ami szerintem jó rejtvény lenne a Fülesben, vagy egy önkormányzati újságban, nyugdíjasoknak.

Bár a tihanyi félsziget pont fordítva van rajzolva, de mit kötözködök, hiszen ez nem földrajz könyv. Nem igaz?